Education

A decemberi tüntetések, demonstrációk és későbbi egyezkedések után nyolcpontos megállapodást írt alá a HÖOK Balog Zoltánnal. A megállapodás csak részmegállapodásnak minősült, hiszen a hallgatók igényeinek csak egy részét teljesíti, de ugyanakkor Balog Zoltán miniszter elmondta: a megállapodással szeretnék demonstrálni, hogy fontos a hallgatók szava, véleménye, és azt, hogy a hallgatók részt vesznek a felsőoktatás átalakításában.

Az aláírt nyolc pont között talán a legfontosabb az volt, hogy a korábban csak önköltséges formában indítandó 16 szakon is lesznek államilag finanszírozott helyek. Mindezekben a „bökkenő” csak ott volt, hogy a ponthatárt a Kormány határozta meg, amely alapján szinte teljesíthetetlen pontokat szabott meg. Lehetne azt is mondani, hogy ilyen ponthatárokkal, olyan mintha nem is lennének az államis helyek, hiszen a 470 pont kommunikáció és médiatudomány szakon szinte elérhetetlen. Persze lehet azzal érvelni, hogy a diákok tisztességes tanulásával teljesíthetőek, és hogy a magas ponthatárok célja az, hogy csak a legjobbak kerüljenek be az államilag finanszírozott helyekre. Igazából én magam támogatom azt, hogy a ponthatároknak emelkedniük kell, de ezeket a meghatározott ponthatárokat már sokkalom. Nemcsak a 470-es kommunikáció és médiatudományra gondolok, hanem ugyanúgy a 465 pontos gazdasági szakokra is. Nem azt mondom, hogy elérhetetlenek, de úgy gondolom, hogy azoknak a diákoknak, akiknek nincsen meg az esélyük arra, hogy nyelvet tanuljanak, nem fognak tudni elérni ilyen magas ponthatárokat, hiszen ezekre a szakokra nyelvvizsga nélkül nem lehet bekerülni. Itt pedig már az egy nyelvvizsga is kevés.

A ponthatárok irreális magasságát kimutatva egy valós példát hozok. Én magam 2011-ben érettségiztem egy borsod megyei kisvárosban. Kitűnő eredményeimmel, két középfokú nyelvvizsgámmal és 90%-os emelt érettségimmel is 444 pontnál tartok. Nem azt mondom, hogy nem lehet ettől többet elérni, hanem azt, hogy azok a diákok, akik ugyanúgy kisvárosban érettségiznek – egyébként megyei szinten elismert gimnáziumban – kevesebb eséllyel indulnak, hiszen az érettségi kiszámíthatatlan és a vidéki iskolák nagy része nem tud úgy felkészíteni, mint egy-egy fővárosi elit gimnázium, ahol több lehetőségük van a diákoknak ösztöndíjak, nyelvtanulás és tanulmányi utak esetén.

S.T.

Az évről-évre növekvő pontszámokon a diákok leginkább azzal tudnak felülkerekedni, hogy minél több pluszpontot szereznek. A többletpontok között a nyelvvizsgáért járó pontok a leginkább népszerűek. Egyre inkább növekszik azoknak a száma, akik két nyelvvizsgával felvételiznek.

Már korábban írtam arról, hogy a Kormány a német nyelv tanulását szorgalmazná első idegen nyelvként, ennek ellenére a statisztikák nem ezt támasztják alá, hiszen folyamatosan csökken a német nyelvet tanulók és vizsgázók száma. Az elmúlt években a nyelvvizsgák számát tekintve több mint kétszer annyian jelentkeznek angol nyelvvizsgára, mint németre. Azonban az oktatási államtitkárság szakmai okok miatt előtérbe helyezi a németet, hiszen szerintük a bonyolultabb grammatikájú német elsajátítása után könnyebbnek vélnék a diákok az angol nyelv tanulását. Továbbá az angol már most is világnyelv, ezért szükséges a nyelv megtanulása, de az üzleti világban Magyarországon a német nyelvre van leginkább szükség. Az angol is fontos, azonban a német nyelv tanulása bonyolultabb, ezért több időt igényel.

A Kormány nyelvoktatási reformjával növelni szeretné a német nyelvből érettségizők és nyelvvizsgázók számát, mivel az évek folyamán egyre inkább csökken. Az emelt szintű érettségi kapcsán mindkét nyelv kapcsán elmondható, hogy csökkent a diákok száma, azonban ennek már egyszerű az oka: A diákok inkább nyelvvizsgát tesznek, és csak akkor mennek emelt szintű érettségire, hogyha az a felvételizendő szakon előfeltétel. Kiss Domonkos, egy fővárosi gimnázium némettanárának elmondása szerint: "A gimnáziumokban lehet előnye a kötelező németnek, hiszen a többség már két nyelvvizsgát szeretne, és míg az angol felé sokkal nagyobb a belső motiváció, a korán elkezdett némettanulás a másik nyelv kapcsán is szilárd alapokat tehet le."

S.T.

A múlt héten nyilvánossá tett keretszámokat követően szinte minden felsőoktatási intézményben tüntetéseket szerveztek. Elsőként a budapesti egyetemeken, főiskolákon kezdődtek meg a sztrájkok a keretszámok drasztikus csökkentése ellen. Azonban ehhez gyorsan csatlakoztak már a vidéki egyetemek és főiskolák is kisebb-nagyobb megmozdulásokkal. Volt ahol néhány órás tájékoztatót tartották a helyzetről, míg máshol több órás demonstrációt szerveztek.

A tüntetések során a HÖOK leginkább azért lépett fel a keretszámok csökkentése ellen, mivel szerintük így a szegényebb sorsú diákoknak nem lenne esélyük a továbbtanulásra. Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár szerint azonban az új keretszámokkal az a cél, hogy csak a legtehetségesebb hallgatók kerüljenek be a felsőoktatásba. Szerinte tarthatatlan az a helyzet is, hogy a HÖOK tagjai között vannak, akik már 7-12 éve főiskolások vagy egyetemisták. Az állami létszámok csökkentésével pedig az a legfőbb cél, hogy csökkentsék azoknak az adófizetők pénzéből tanuló hallgatók számát, akik amúgy sem végeznék el a szakukat, vagy pedig nem helyezkednének el a későbbiekben a diplomájuknak megfelelően.

Az MSZP egyik érdekes, vagy inkább kampányfogó kijelentése az volt, hogy kormányra kerülésük esetén az első év mindenki számára ingyenes lenne a felsőoktatásban.  Mindezekkel párhuzamosan Az estében Balogh Zoltán EEM miniszter elmondta, a Kormány azt tervezi a felsőoktatás kapcsán, hogy nem tandíj lesz, hanem előfinanszírozás, vagyis aki nem hasznosítja a diplomáját, az fizetheti vissza a képzési költségeit.

S.T.

Az idén felvételiző diákoknak nem csak a felvételi keretszámok okoznak nehézségeket, hanem az egyre szigorúbb felvételi követelmények is. Sokak jogosnak tartják azt, hogy a legtöbb szakhoz már megkötik az emelt szintű érettségi teljesítését, hiszen ez már egy komolyabb tudást feltételez a leendő hallgatók esetén, illetve a legkedveltebb szakokra már ez előtt sem lehetett bekerülni állami helyre emelt szintű érettségi nélkül. Továbbá feltételezhető az, hogy ezzel „kiszűrik” az oda nem illő diákokat is, hiszen köztudott tény, hogy nem kötelező mindenkinek továbbtanulnia. Az állam évről-évre csökkenti a keretszámokat, amellyel azt akarja elérni, hogy csak az oda illő emberek tanulhassanak az adott szakon, azonban az már ellentétes, hogy a legtöbb „oda nem illő” ember önköltséges formában tanul. Így felvetődik az a kérdés, hogy az állam ezzel a döntésével lehet csak rontani fog a felsőoktatás helyzetén. További szigorítás az emelt szintű érettségi esetén, hogy már nem 30%-tól lehet megkapni az 50 pontos többletet, hanem 45%-tól. Személy szerint feltételezem, hogy ez egy logikus döntés, azonban az igazat megvallva az emelt szintű érettségi többletpontszáma csak a 60% felett jelent igazán többletet egy-egy felvételiző számára.

A további nehézséget jelenti az is, hogy szinte minden területen csökken az állami ösztöndíjas tanulók száma, azonban növekszik a részösztöndíjasok száma. A tavalyi felvételi esetén a legnagyobb bukásnak számított a részösztöndíjas forma, hiszen az iskolák nem tudták megtölteni a részösztöndíjas keretszámokat, mivel nem volt rá jelentkező. Idén egyébként az állam számára nagy lehetőség jelent ez a fajta finanszírozási forma, hiszen a hallgatók képzésének csak a felét kell fizetniük, azonban ugyanúgy alá kell írniuk nekik is a hallgatói szerződést, mint a teljes állami ösztöndíjasoknak.  A részösztöndíjas képzések esetén egyébként az jelenti a legfőbb nehézséget, hogy ez inkább csak a természettudományi, az informatikai, az egészségtudományi, a műszaki és az agrárműszaki szakokon van, amelyre nem mutatkozik olyan nagy igény mint más képzések esetén.

További nehézségnek számít az is a jelentkezőknek, hogy sok szakot szüntetnek meg idén állami formában, illetve számtalan iskola még nem tudta megjelentetni az decemberi felvételi könyvben az induló felsőoktatási képzéseit. Így a most jelentkező diákoknak még nincsen teljes információjuk arról sem, hogy hol milyen képzéssel számíthatnak.

S.T.

A plágium mindig is fontos kérdés volt az oktatás területén. Néhány héttel ez előtt Semjén Zsolt, országgyűlési képviselő került gyanúba szakdolgozatával kapcsolatban. Azonban a magyar felsőoktatásban nincsen meghatározva pontosan az, hogy mi is a plágium. Az egyetemek és főiskolák saját vizsgaszabályzatukban határozhatják meg, hogy mit jelent számukra a plágium, de a legtöbb iskolában hiányzik az egyértelmű szabályzat. A köznyelvben plágiumnak azt nevezzük, amikor hivatkozás és egyéb megjelölés nélkül saját gondolatként, írásként tüntetünk fel valamit, amit mástól vettünk át. A legtöbb magyar felsőoktatási intézményben nincsen pontosan meghatározva, hogy az is plagizálásnak számít-e már, hogyha valami átfogalmazva jelenik meg, de nincsen jelölve egyértelműen, vagy esetleg csak az irodalomjegyzékben jelenik meg. Továbbá a plágium kapcsán fontos kérdés az is, hogy hogyan büntetik, hiszen sok helyen ez is hiányos nálunk. Az azonban egyértelmű hogy bár a mennyiségtől is függ a plágium, de az egyik legnagyobb vétség az, hogyha mással íratjuk meg a szakdolgozatot.  Hazánkkal ellentétben az amerikai és brit egyetemeken már konkrét szabályzatok vannak, sőt van ahol erre specializálódott emberek foglalkoznak a plágiummal, akiknek az a feladatuk, hogy a gyanús ügyeket kivizsgálják, és az esetleges szankciók ellenőrzését végrehajtsák.

S.T.

A Kormány szerdai ülésén döntött az idei keretszámokról. Néhány héttel ez előtt még az állam összesen 53 640 állami férőhelyet határozott meg tervezetében, azonban a szerdai döntés alapján ez mindössze 10 480 lett. A tavalyi keretszámhoz képest ez harmadával kevesebb, azonban a részösztöndíjas képzések számát 46 330-ra növelte az állam. Az idei felvételi során több minden is változik, hiszen már egyáltalán nem támogatnak jogi, illetve gazdasági képzéseket, valamint kommunikációs képzések is már csak önköltséges formában indulnak. Azonban a legnagyobb felháborodást még mindig az idei keretszámok okozták. Több egyetemen terveznek a tüntetéseket, illetve a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) népszavazást akar kezdeményezni, amelyben felülvizsgálatot kérnének a tervezett hallgatói létszámmal kapcsolatban.  A most meghatározott keretszámok olyan vitás kérdéseket vetnek fel, amelyek a különböző társadalmi rétegből érkező diákok esélyegyenlőségét vitatják. Sokak szerint a Kormány ezzel a döntésével tandíjat vezetett be a felsőoktatás területén, illetve csak a felső tízezernek tette lehetővé a biztos továbbtanulást, hiszen a szegényebb rétegből érkezők nem tudnák megfizetni az önköltséges formát.

S.T.

A hallgatói szerződés pontjait már sokszor vitatták az idei év kezdetétől, azonban most az Európai Bizottság ún. pilot eljárást indított a törvénnyel kapcsolatban. Az új magyar felsőoktatási törvényt az idei, 2012/2013-as évtől vezették be, miszerint az állami ösztöndíjas és részösztöndíjas hallgatóknak vállalniuk kell azt, hogy képzési idejük kétszeresét végzésüket követőn 20 éven belül ledolgozzák hazánkban. Az új felsőoktatási törvény meghatározza azt is, hogy a képzési időt maximum 1 évvel lehet meghosszabbítani, illetve abban az esetben kell visszafizetni a képzési költséget, hogyha nem végzik el az adott szakot, vagy pedig ha nem történik meg a képzési idő kétszeresének a ledolgozása. Az Európai Unió leginkább azt sérelmezi az új törvényben, hogy meggátolja a szabad munkaerő áramlását, ami az egyik legfontosabb alapelve a tőke szabad áramlása mellett.  Továbbá még panaszként említik azt is, hogy az új törvény miatt külföldi diákok nem vehetnek részt állami képzésben, illetve magyarországi lakcímmel rendelkező diákok nem kaphatnának ösztöndíjakat sem. Ez pedig szintén nem biztosít egyenlő jogokat mindenkinek a továbbtanulásra. Az Európai Bizottság a pilot eljárás keretében azt vizsgálja, hogy az új törvény mennyire áll összhangban az EU-s jogszabályokkal, és hogy ezt milyen formában lehetne orvosolni. A pilot eljárás egyébként nem minősül kötelezettségszegési eljárásnak, hanem csak konzultáció formájában vitatják meg a tisztázást igénylő pontokat. Magyarországnak jövő februárig van ideje a kényes pontokat tisztáznia az Brüsszellel. 

S.T.

Korábban lehetett arról olvasni, hogy megváltoztatná az ösztöndíjrendszert az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A tervezet szerint szűkítenék a jelenleg ösztöndíjra jogosult hallgatók arányát, és ezentúl maximum 35% kaphatna csupán ösztöndíjat. Korábban ez az arány 40-50% között mozgott intézménytől függően.

Azonban már csak másfél hónap van hátra a mostani szemeszter végéig, de az egyetemek és főiskolák még semmilyen információval nem rendelkeznek a tervezett változásokkal kapcsolatban. Amit biztosan lehet tudni az csak a 35%-os arány, de az még kétséges, hogy pontosan mikortól vezetik be. Lehetséges, hogy már a következő félévtől bevezetik, de az is elképzelhető, hogy csak jövő szeptembertől. Egy másik kérdőjel a tervezetben, hogy még nem tudják azt sem, hogy csak az államilag finanszírozott tanulók kaphatnának-e ösztöndíjat, vagy esetleg az önköltséges formában tanulók is.  Ez már régóta vitatott kérdés, hogy miért nem ösztönzi a Kormány semmilyen módszerrel az önköltséges formában tanuló hallgatók teljesítményét, illetve sokan igazságtalannak tartják azt a helyzetet, hogy sok gyengébb teljesítménnyel rendelkező államilag támogatott hallgató részesül ösztöndíjban. Az azonban biztos, hogyha ez a lehetőség lép érvénybe, akkor biztosan csökkeni fog az ösztöndíjak mértéke.

Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája több szempontból is igazságtalan gondolja az új rendszert, hiszen szerintük sokaknak ez jelenti a biztosabb megélhetést. Abban az esetben viszont, hogyha ez az összeg csökkenne, akkor sokak kerülnének nehezebb helyzetbe. Szerintük elképzelhető az is, hogy egyes hallgatóknak a tanulmányaikat is félbe kellene szakítaniuk. Ahelyett pedig, hogy szűkítenék az ösztöndíjakat, inkább biztosabb alapokat kellene megteremteniük, hiszen sokak így is kénytelenek dolgozni tanulmányaik mellett, ami következtében rosszabb a tanulmányi átlaguk is. Abban az esetben viszont, hogyha még ösztöndíjat sem kapnának, nem biztos, hogy fenn tudnák tartani tanulmányaikat.

S.T.

Egyre népszerűbbek a külföldi ösztöndíjprogramok a magyarok körében is. A felsőoktatásban a hallgatók körében főként az Erasmus a legnépszerűbb, amelynek költségvetési problémáiról pár hete lehetett olvasni.

Felmérések szerint az előző évhez képest 4,5%-al nőtt azon hallgatók száma, akik igénybe vették ezt az ösztöndíjprogramot. Az előző évekhez képest az is elmondható, hogy a külföldről beutazó hallgatók száma is megnövekedett, azonban a magyarok még mindig nagyobb arányban utaznak ki. A kiutazók közül legtöbb diák egy félévet tölt el a főiskolai, egyetemi tanulmányának ideje alatt külföldön, hiszen ez az az időtartam, amit még könnyedén bepótolhatnak a diplomájuk megszerzéséig. Különösen fontos megemlíteni azt is, hogy az Erasmus kapcsán megnövekedett a szakmai gyakorlatban részt vevő hallgatók száma, illetve a ki- és beutazó oktatók száma is.

Pár hete lehetett olvasni arról, hogy gondok adódtak az Erasmus csereprogramban, mivel mintegy 9 milliárd forint hiányzik a sikeres működéshez. Azonban fontosnak tartom megemlíteni azt, hogy ez a probléma már nem érintheti a most kint lévő hallgatókat, illetve azokat, akik a tavaszi félévre igényelték meg pályázatukat, mivel ezen összegek már a tanév elejétől az iskolák rendelkezéseire állnak. Nemrégiben kezdték meg megszervezni a Fraternité 2020, amely az egyik első Európai Polgári Kezdeményezés és legfőbb célja az európai uniós csereprogramok népszerűsítése, illetve hogy még több hallgató kaphasson esélyt külföldi tanulmányútra. Az indítvány érvényességhez a szervezőknek egymillió aláírást kell összegyűjteniük legkevesebb hét tagállamból egy év alatt.  Magyarországról minimum 16500 aláírásra lenne szükség a programnak a siker eléréshez, amelyet a kezdeményezés hivatalos weboldalán tehetnek meg.

S.T.

Az oktatásban mindig központi téma volt a nyelvtudás szerepe, ez által a nyelvoktatás fontossága is. Az elmúlt hetekben egyre több információ derült ki, amelyet a Kormány tervez. Hoffmann Rózsa állítja, hogy nincsen napirenden egy új nyelvoktatási stratégia kidolgozása, hanem eddig csak egy munkaanyag készült el. Ebből a munkaanyagból az derült ki, hogy az oktatási államtitkárság pontosabban mit tervez a távolabbi jövőben. Már régóta tervezik azt, hogy első idegen nyelv csak az angol vagy a német lehessen, mivel ezen nyelveket a diákok a középiskolában is biztosan tudnák folytatni. Emellett mindkettő nyelv fontos az üzleti világban. A napokban kiderült, hogy az oktatási államtitkár a német nyelvet preferálná első idegen nyelvként, mivel annak nyelvtana komplexebb, ez által több idejük lenne a diákoknak megtanulni a pontos nyelvtant és nyelvhasználatot. Azonban mindezek mellett hangsúlyozza azt is, hogy az angol nyelv tanulása ma már elengedhetetlen, és mindenkinek tudnia kell legalább alapszinten kommunikálnia. Továbbá meghatároznák azt is, hogy az általános iskola 7. osztályától kezdve lehetne elkezdeni a második idegen nyelv tanulását. Fontos megemlíteni azt, hogy a munkaanyag megemelné a nyelvi óraszámot is, hiszen a későbbiekben előírnák a kötelező nyelvvizsgát is a felvételihez. Ezt 2017-től tervezik bevezetni, aminek legfőbb célja lenne, hogy megakadályozzák azt, hogy ne fordulhasson elő az a helyzet, hogy sokan emiatt ne kapjanak diplomát. Emellett egy nyelvvizsga megszerzése nem kis feladat, és már egy biztos tudást meghatározna a felsőoktatási tanulmányokhoz.

S.T.